Psalm 79

From ChoralWiki
Table of Psalms             <<   Psalm 79   >>

1
2
3
4
5
6
7
8
9
10

11
12
13
14
15
16
17
18
19
20

21
22
23
24
25
26
27
28
29
30

31
32
33
34
35
36
37
38
39
40

41
42
43
44
45
46
47
48
49
50

51
52
53
54
55
56
57
58
59
60

61
62
63
64
65
66
67
68
69
70

71
72
73
74
75
76
77
78
79
80

81
82
83
84
85
86
87
88
89
90

91
92
93
94
95
96
97
98
99
100

101
102
103
104
105
106
107
108
109
110

111
112
113
114
115
116
117
118
119
120

121
122
123
124
125
126
127
128
129
130

131
132
133
134
135
136
137
138
139
140

141
142
143
144
145
146
147
148
149
150

General information

Settings by composers

Settings by composers (automatically updated)

Works that currently have no editions available:

Text and translations

Clementine Vulgate (Psalm 78)

Latin.png Latin text

1  Psalmus Asaph. Deus, venerunt gentes in haereditatem tuam; polluerunt templum sanctum tuum; posuerunt Jerusalem in pomorum custodiam.
2  Posuerunt morticina servorum tuorum escas volatilibus caeli;
carnes sanctorum tuorum bestiis terrae.
3  Effuderunt sanguinem eorum tamquam aquam in circuitu Jerusalem, et non erat qui sepeliret.
4  Facti sumus opprobrium vicinis nostris; subsannatio et illusio his qui
in circuitu nostro sunt.
5  Usquequo, Domine, irasceris in finem? accendetur velut ignis zelus tuus?
6  Effunde iram tuam in gentes quae te non noverunt, et in regna
quae nomen tuum non invocaverunt:
7  quia comederunt Jacob, et locum ejus desolaverunt.
8  Ne memineris iniquitatum nostrarum antiquarum; cito anticipent nos misericordiae tuae,
quia pauperes facti sumus nimis.
9  Adjuva nos, Deus salutaris noster, et propter gloriam nominis tui, Domine, libera nos:
et propitius esto peccatis nostris, propter nomen tuum.
10  Ne forte dicant in gentibus: Ubi est Deus eorum?
  et innotescat in nationibus coram oculis nostris ultio sanguinis servorum tuorum qui effusus est.
11  Introëat in conspectu tuo gemitus compeditorum;
secundum magnitudinem brachii tui posside filios mortificatorum:
12  et redde vicinis nostris septuplum in sinu eorum; improperium ipsorum quod exprobraverunt tibi, Domine.
13  Nos autem populus tuus, et oves pascuae tuae, confitebimur tibi in saeculum;
in generationem et generationem annuntiabimus laudem tuam.

Church of England 1662 Book of Common Prayer

English.png English text

1  O God, the heathen are come into thine inheritance: thy holy temple have they defiled,
and made Jerusalem an heap of stones.
2  The dead bodies of thy servants have they given to be meat unto the fowls of the air:
and the flesh of thy saints unto the beasts of the land.
3  Their blood have they shed like water on every side of Jerusalem: and there was no man to bury them.
4  We are become an open shame to our enemies: a very scorn and derision unto them
that are round about us.
5  Lord, how long wilt thou be angry: shall thy jealousy burn like fire for ever?
6  Pour out thine indignation upon the heathen that have not known thee : and upon the kingdoms
that have not called upon thy Name.
7  For they have devoured Jacob: and laid waste his dwelling-place.
8  O remember not our old sins, but have mercy upon us, and that soon:
for we are come to great misery.
9  Help us, O God of our salvation, for the glory of thy Name: O deliver us,
and be merciful unto our sins, for thy Name's sake.
10  Wherefore do the heathen say: Where is now their God?
11  O let the vengeance of thy servants' blood that is shed: be openly shewed upon the heathen in our sight.
12  O let the sorrowful sighing of the prisoners come before thee:
according to the greatness of thy power, preserve thou those that are appointed to die.
13  And for the blasphemy wherewith our neighbours have blasphemed thee: reward thou them, O Lord, seven-fold into their bosom.
14  So we, that are thy people, and sheep of thy pasture, shall give thee thanks for ever:
and will alway be shewing forth thy praise from generation to generation.

Káldi fordítás (78. zsoltár)

Hungarian.png Hungarian text

Azaf zsoltára.
Isten! pogányok jöttek örökségedbe, megfertőztették szent templomodat, őrkunyhóvá tették Jerusalemet.
Szolgáid holttestét eledelűl adták az égi madaraknak, szenteid húsát a föld vadainak.
Véröket mint a vizet ontották Jerusalem körűl, és nem volt, ki eltemesse.
Gyalázattá lettünk szomszédainknak, nevetséggé és csúfsággá azoknak, kik körülünk vannak.
Meddig haragszol, Uram, egészen? fölgerjed-e, mint a tűz, boszankodásod?
Öntsd ki haragodat a pogányokra, kik téged nem ismernek, és az országokra, melyek a te nevedet nem hítták segítségűl,
mert megemésztették Jákobot, és az ő helyét elpusztították.
Ne emlékezzél meg régi gonoszságinkról, hamar előzzön meg minket a te irgalmasságod: mert igen szegények lettünk.
Segíts meg minket, szabadító Istenünk! és a te neved dicsőségeért, Uram, szabadíts meg minket; és légy kegyelmes bűneinknek a te nevedért,
nehogy azt mondják a pogányok között: Hol vagyon az ő Istenök? legyen nyilvános a nemzetek között szemeink előtt a boszúállás szolgáid kiontott véreért.
Jusson színed elé a foglyok fohászkodása; a te karod nagyvolta szerint tartsd meg a megöltek fiait,
és fizesd vissza szomszédainknak keblökbe hétszerte szidalmokat, melylyel, Uram, téged szidalmaztak.
Mi pedig, te néped, és a te legelőd juhai, hálát adunk neked mindörökké, nemzedékről nemzedékre hirdetni fogjuk dicséretedet.